Kiknél végezhet az APEH vagyonosodási vizsgálatot?

A köznyelvben vagyonosodási vizsgálatnak nevezett ellenőrzést a jogszabályban külön nem nevesítik. Vagyonvizsgálatot viszont csak belföldi illetőségű magánszemélynél lehet lefolytatni.

De ki minősül belföldi illetőségűnek?

Az adóhatósági gyakorlat a magánszemélynél folytatott utólagos adóellenőrzést minősíti vagyonosodási vizsgálatnak, ha az adóhatóság az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a magánszemély vagyongyarapodásával, illetve az életvitelére fordított kiadásokkal az adózó jövedelme nincsen arányban. A magánszemélyek jövedelemadójára kiterjedő vizsgálat bármely olyan magánszemélynél végezhető, aki személyi jövedelemadó bevallás benyújtására köteles. A személyi jövedelemadóról szóló törvény csak a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége esetében terjed ki annak valamennyi bevételére. A fő kérdés, hogy ki az adójogszabályok szerint a belföldi illetőségű magánszemély?

Belföldi illetőségű magánszemély:

- magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);

- természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napig a Magyar Köztársaság területén gyakorolja;

- a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett, illetve hontalan személy; továbbá a fentiekben nem említett természetes személy, akinek - kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;

- létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;

- szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg; azzal a kitétellel, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik.

A továbbiakban a jogalkotó már egyértelműen leszögezi, hogy külföldi illetőségű az aki nem minősül belföldi illetőségű magánszemélynek. A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége csak a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó jövedelmére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). Ide sorolandó még a nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható jövedelem. Fentiek szerint külföldi illetőségű magánszemély esetében a „vagyonosodási vizsgálat” nem lehetséges. Ennek oka egyszerű, ugyanis a külföldi illetőségű magánszemély főszabályként nem Magyarországon adózik, tehát az adóhatóság nem rendelkezik információval, így egyébként sem képes megítélni, megbecsülni jövedelmeit. A külföldi illetőségű magánszemélynél lefolytatott vizsgálat tehát csak arra irányulhat, hogy a belföldön adóköteles jövedelme után teljesítette-e adókötelezettségét. Így például eladott Magyarországi ingatlana után adózott-e? Arra vonatkozóan, hogy vagyongyarapodását, életvitelét miből fedezte nem köteles a magyar adóhatóság előtt számot adni.